Érdekességek

A Hévízi Tófürdő krónikája néhány mondatban

A tó jótékony hatásait a rómaiak fedezték fel az ókorban, erre engednek következtetni a tó medrében talált pénzérmék. Az első írásos emlék, melyben a települést említik, 1328-ból származik. Az 1755-ben született Gróf Festetics György nagybirtokos, a keszthelyi Georgikon alapítója, valamint a Festetics-kastély új épületszárnyában létrehozott – 90.000 kötetes – Helikon Könyvtár létrehozója 1795-ben építtette a gyógyvizű tó fölé fürdőépületet. Híre a 19. század elején már Bécsbe is eljutott, már ebben az időszakban voltak fehér tavirózsák a tóban, amelyekhez a század végén más indiai fajokat is telepítettek.

A 20. század elején szállodák és vendéglők épültek, megépült továbbá a Hévíz Szanatórium és Gyógyszálloda, tapasztalt fürdőorvosok segítették az ideérkező gyógyulni vágyókat.

A II. világháború borzalmai a gyógyturizmus föllendülésének véget vetettek egy időre, hogy aztán 1948-tól – az államosítást követően – központi üdültetéssel töltsék fel vendégekkel az akkor már Hévízi Állami Gyógyfürdőkórház néven üzemelő intézménynek helyet adó települést.

A későbbi fejlesztések és beruházások eredményeképpen létrejött nyüzsgő élettel és látnivalókkal teli település gyógyászati idegenforgalma sok ember megélhetését biztosítja a régióban. Külön érdekesség, hogy 1946-ig nem létezett Hévíz, akkor két közeli település, Hévízszentandrás és Egregy olvadt össze. Városi rangot 1992-ben kapott.

Hévíz elsősorban a gyógyvize miatt ennyire népszerű a turisták körében, akik kikapcsolódást vagy gyógyulást keresnek a hévízi tóban, valamint látnivalókat Hévízen és Hévíz közelében, a Balaton partján. A város népszerűségét jelzi, hogy a közeli Sármelléken található repülőtér éves forgalma egyre jobban nő.